Közelgő névnapok:

(Ma: Vilhelmina)   Friderika, Máté, Mirella, Móric, Tekla, Gellért, Mercédesz, Eufrozina, Kende

Közelgő névnapok:

(Ma: Vilhelmina)   Friderika, Máté, Mirella, Móric, Tekla, Gellért, Mercédesz, Eufrozina, Kende

Népviseletek hazánkban című cikk képe

szept.

16

Népviseletek hazánkban

A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Több tájféléken lévőt különböztetünk meg hazánkban, mint például a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. A viseletet abban az időben törvényekkel szabályozták, hiszen másképpen öltözködött egy nemes, mint a jobbágy vagy a polgár. A különböző vidékeken élők ruházatukkal is megkülönböztették magukat a többi vidék nemzetiségiektől. A régi ruhadarabokat házilag készítették tartós anyagból, hogy több nemzedéket is kiszolgálhassanak. A 19. század végéig az ing, bő gatya, székely harisnya anyagát továbbra is otthon készítették. A viselet többi részét egyre inkább gyári alapanyagból varrták. Ma már inkább csak ünnepekre vesznek fel népviseleti ruhát. A viselet kiszakít a mindennapokból, és a történelem egy darabját eleveníti fel: ez a historizálás. Mások a régi népi motívumokat kiragadva, háztartási kellékeken és egyes ruhadarabok díszeként szerepeltetve igyekeznek megőrizni a népi formakincset. A régi magyarok a hosszú inget kedvelték, de ezt a rövid ing váltotta fel, és csak a csángóknál maradt meg. Egyes vidékeken a női ingek szabadon hagyták a melleket, a hasat és a hátat; ezeket vagy a magasra húzott pendely, vagy egy vászonöv takarta. Egyes helyeken a női inget elöl nyitott vászonkabát helyettesítette. A férfiingek egy ősi típusa a lobogó ujjú, derekatlan, borjúszájú ing. Régebben még rövidebbre szabták. A csípő alá érő ingeket a gatyába tűrték. Erdélyben több helyen is térdig ért az ing, amit derékban övvel fogtak össze. A lobogó ujjú derekas ingek a 19. század második felében terjedtek el az Alföldön, ezek már gyári alapanyagból készültek. Az újabb ingek már szűkebb ujjúak voltak, és kézelővel is el voltak látva. A férfiak gatyája kétszárú nadrágféle, mely madzaggal összehúzható. Az egész országban ugyanazzal a szabással varrták. Hosszú derekú inghez inkább szűk, rövid derekúhoz bő gatya tartozott. A 19. századtól sok helyen a nagyon bő gatya jött divatba. A pásztorok zsíros gatyát is használtak a piszkos munkákhoz.

Olvass tovább
Hogyan készülnek az epoxy gyanta ékszerek? című cikk képe

szept.

14

Hogyan készülnek az epoxy gyanta ékszerek?

Mi is az az epoxy gyanta? Az epoxy gyanta a hőre keményedő műgyanták közé tartozik. Elterjedését annak köszönheti, hogy igen széles körben felhasználható, ráadásul kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Nem véletlenül terjedt el az építőiparban is, és az ékszerkészítők is előszeretettel használják ezt az anyagot. Hogyan is álljunk neki a műgyanta ékszer készítésének? Minden esetben érdemes tájékozódni, hiszen rengetegféle alapanyagot szerezhetünk be. Ha beszereztük a megfelelő alapokat, készüljünk elő. A munkafelületet takarjuk le, törlőt készítsünk elő, és húzzunk gumikesztyűt. Többféle komponensű gyanták léteznek, ezért nagyon fontos a pontos adagolás. A mércés pohár tökéletes erre a célra. Egy kis mérőedénybe adagoljuk ki az anyagot, ezután pár percig alaposan keverjük össze a két komponenst. Nem érdemes túl gyorsan keverni, mert buborékos lesz. Nem kell sietni, hiszen a teljes kötési idő 24 óra. Ha esetleg nagyon buborékos lett, akkor érdemes lerakni pár percre, hogy kijöjjenek belőle. A végeredménynek víztiszta színe van és buborékmentes. Színezhetjük formába öntés előtt, de utána is. Szilikonformával érdemes dolgozni, ebből ugyanis könnyedén kijön a megszilárdult műgyanta, mivel igen rugalmas. Megfordítjuk és kinyomjuk belőle az elkészült darabot. Ha mégis műanyagforma mellett döntenétek, mindenképp használjatok formaleválasztó folyadékot. A szilikon formába egy fa spatula segítségével apránként adagoljuk a gyantát, segítsünk elterülni az anyagnak a formában. Ha beletettünk egy alap réteget, lehet beleszórni csillámot, gyöngyöt, medált, szárított virágot. Mindezt formába öntés előtt is megtehetjük. Ezután mehet rá a gyanta, míg tele nem lesz a forma. Ha végeztünk, tegyük félre egy fénytől védett, biztonságos helyre. Arra még érdemes odafigyelni, hogy a forma mindenképp vízszintes felületre kerüljön, különben ferdén szárad meg benne a gyanta. A biztos száradás érdekében mindenképp várjunk egy napot mielőtt kiszedjük a formából. A kész darabokat még utólag is dekorálhatjuk, ezt már a fantáziátokra bízzuk.

Olvass tovább
A lótuszvirág jelentése című cikk képe

szept.

12

A lótuszvirág jelentése

Mit szimbolizál a lótuszvirág? Milyen jelentéssel bír ez a növény, mely annyi alkotó fantáziáját megmozgatva épül bele egyes műalkotásokba? A buddhista és egyiptomi kultúra kiemelkedő szimbóluma, valamint India és Vietnám nemzeti virága. Több ezer éves keleti kultúrát ölel fel és mind a mai napig az egyik legszentebb virág. Színes virága önmagában szemet kápráztató. Azonban a többi virággal ellentétben a lótusznak saját életciklusa van. Az iszapba kapaszkodó gyökerei segítségével minden éjszaka elmerül a vízbe. Az egész estés elzártság után, a következő reggelen újra kivirágzik, majd egész nap csodálatos pompájában tündököl. Nemcsak nyugalmat talál az iszapban, hanem a szirmok viaszos védőrétegének köszönhetően szépsége soha nem változik. Így amikor minden reggel újra virágzik, ugyanolyan szép lesz, mint ahogy azt utoljára látták. Erről a napi rutinról, minden kultúrának megvan a saját értelmezése. Azonban az ókori szövegek között egyetértés van, mely szerint a lótusz a szellemi felvilágosodást és az újjászületést szimbolizálja. A lótusz a szennyeződésbe merüléssel, majd az ezt követő újjászületési képességével megdöbbentette az embereket. Ezért nem is csoda, hogy az égi szimbolikához kapcsolták. A buddhista és egyiptomi kultúrában a virág képviselte az univerzumot. A hindu kultúrában azt mondják, hogy istenek és istennők ültek a lótusztrónokon. Úgy vélték, hogy a lótuszvirág varázslatos tulajdonságokkal bír. Az ókori Egyiptomban meg voltak győződve róla, hogy a lótusz akár még a holtakat is fel tudja támasztani. Az újjászületést társították a lótuszhoz. Azonban az egyiptomiak számára a napot és a teremtést is szimbolizálta. Nem meglepő, hogyha az újjászületéshez társították, akkor a halálhoz is kapcsolódik a növény. Egy másik érdekes tény, hogy az egyiptomiak számára a lótusz jelentette a két egyiptomi királyság egyesítését, a kötődést a felső és alsó Egyiptom között. Ennek tulajdonítjuk mi is, hogy megannyi kézművesünket ihlet meg eme csodálatos növény.

Olvass tovább
Bertalan napja című cikk képe

aug.

24

Bertalan napja

Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának, a kánikulát végző napnak tartják. tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A karcagiak úgy tartották, amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz, a zivatar sok jeget és havat jelent. Ezen a napon ha esik az eső, akkor egyes vidékek öregjei szerint jó káposztatermés lesz. Kapolyon „Salátás Bertalannak nevezik, mert tapasztalataik szerint ekkor kell elvetni az őszi salátamagot, mert így azok szépen „beburulnak”, akár a káposzták. A Kárpát-medence több vidékén az őszi szántás-vetés Bertalan napján veszi kezdetét. Ez a nap sok helyen vígan telik, a szántás és vetés után nyári mulatság veszi kezdetét. Torockó unitárius magyarjai körében múlt századi híradás szerint „a zsengéből, azaz új sütetből való újvacsora vétel Bertalan napján nagy ünnepélyességgel és népvígságokkal van egybekötve.” – írja Bálint Sándor kalendáriumában. Nemcsak a magyar mondókában maradt meg az ősi gyógyítási mód, miszerint tejjel-vajjal gyógyítanak, hanem ez egy élő szkíta népi gyógyító eljárás a mai napig, melyet a tibeti és a mongol orvoslásban is felfedezhetünk. Még az angol butter szó is szkíta eredetre megy vissza, alapja nem más, mint a tehéntúró, vagyis szkítákul: bou-turosz. Utóbbiban a magyar túró szót találjuk. A magyar falvakban a Bertalan nap köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, azzal kezelték a sebet, a horzsolásokat és egyéb bőrbetegséget. A göcsejiek ebből a megszentelt zsírféléből egy kanállal a vetőbúza közé tettek, hogy ne legyen törmelékes. Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik. Bertalan a szörnyű halála miatt a szűcsök és csizmadiák, a közelgő szüret miatt pedig a szőlőhegyek védőszentje. „Bertalan a késével a szőlőfürtök lemetszésére, az újbor szűrésére készülődik” – tartották a régiek.

Olvass tovább
Horgolás – készíts gyönyörű szöveteket 1. rész című cikk képe

aug.

22

Horgolás – készíts gyönyörű szöveteket 1. rész

A horgolás egy szövetkészítési módszer, amely során különböző anyagokból horgolótűvel textilt készítenek. A horgolás technikáját más anyagokra alkalmazzák, mint pl. fa, fém, műanyag vagy bambusz. A kötéstől eltérően, a legtöbb horgolási módszerrel mindig befejeznek egy hurkot, mielőtt megkezdenék a következőt. Kötéskor jellemzően több hurok is nyitva van egyszerre. Kivételek a tuniszi avagy afgán horgolás, illetve egy másik technika, ami a horgolótű mellett kötőtűt is használ. A horgolás a kötés után alakult ki. Horgolt ruhaanyagok legkorábbi leírását a Penélopé holland magazinból ismerjük 1823-ból. Ebben van utasítás a színre, stílusra, sőt anyagra is. A viktoriánus kor után a horgolás kifakult. Az élénk színek helyét a fehér és a pasztellszínek vették át. A horgoláshoz szükséges eszköz a horgolótű, anyaga többnyire fonal vagy cérna. A fonal típusa, súlya különböző lehet, amit figyelembe kell venni a minták követésekor. A munkamenetet megkönnyíthetik különböző más eszközök, melyek segítenek a hurkok, pálcák számlálásában, a horgolt anyag lemérésében vagy kapcsolódó kiegészítők elkészítésében, például a szegélyek díszítésében vagy pomponok létrehozásában. A fonal alapanyaga is változatosabbá vált. A hagyományos növényi, állati eredetű fonalak és műszál mellett kapható bambuszból, banánnövényből, qiviutból készült fonalak is. Közkedveltségét egyrészt annak köszönheti, hogy egyetlen könnyen kezelhető, hordozható eszköze a horgolótű, másrészt, hogy az elkészítés egyszerűsége mellett rendkívüli változatosságot enged meg. A tű vastagsága alkalmazkodik a szál vastagságához. Anyaga a cérna, a horgoló fonál, a selyem, a műselyem, a fémszál, raffia vagy a rendkívül sokfajta formájú, minőségű, színű és vastagságú sima, csomós, bolyhos gyapjúfonál, ezt a horgas végű horgolótű segítségével hurkolják össze térítővé, ruhává, csipkévé stb. A fonalat általában gombolyagokban, sodrott kötegekben lehet megvásárolni. Tartozik hozzá egy címke is, ami leírja a tulajdonságait, mint súly, hossz, színkód, festés, alapanyag, javasolt tűméret, mosási instrukciók. A címkét javasolt megőrizni a későbbiekre, különösen, ha további gombolyagokat kell vásárolni.

Olvass tovább
Szent István napja című cikk képe

aug.

20

Szent István napja

Első államalapító királyunk ünnepe. Az államalapítást a magyar nép egyetlen személyhez, I. Istvánhoz köti, aki a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglaló Árpád fejedelem ükunokája volt. 1083-ban ezen a napon avatták szentté Istvánt, ettől kezdődik Augusztus 20. ünnepe. Mindaddig augusztus 15-én, István halálának napján tartották. Nagy Lajos egyházi ünneppé tetette, Mária Terézia 1774-ben a nemzeti ünnepek sorába emelte, Ferenc József 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. 1945-től „Alkotmány ünnepe”-ként, a kenyér napjaként kezelte a politika, majd a rendszerváltáskor nyerte vissza eredeti jelentését. Augusztus 20. a búza aratás befejezésének az ünnepe is. Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Ekkorra vált ismertté a termésmennyiség, hogy kitart-e a kenyér a következő aratásig – ha igen, akkor volt ok az ünneplésre. Az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. A Gömör megyei református Szuhafőn a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, melyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze. A régi paraszti világban is igyekeztek a gazdák, hogy "István még a zabot se kapja lábon" és többnyire augusztus 20 -án sütötték meg az első új kenyeret. Topolyán augusztus 20-án, ha már befejeződött a cséplés, ünnepséget tartottak. István-napkor a Drávaszögben a szép idő jó gyümölcstermést jelez. Tréfásan azt mondják, hogy ezen a napon vágják le a szúnyogkirályt, ettől kezdve kevesebb van ebből a rovarból. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák. Medvesalján, Péterfalván a málna szedésének ideje volt. Ezután már nem tanácsos szabadban fürödni, mert a vízi szellemeket nem szabad megzavarni. Ez a nap Medárdhoz hasonlóan úgynevezett negyvenes nap. Tehát 40 napig ugyanolyan idő marad, mint amilyen ennek a napnak az időjárása. Szegeden a csizmaszár díszes, szívalakú kivágását „szentistvánkivágás”-nak nevezik. Szent István a csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. Felsőszakonyon és Buzsákon az asszonyok és a lányok fekete ruhában „gyászos öltözetben sírván" mentek el szentmiséjére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden. A gabonaszállító hajókat Szent Istvánra keresztelték. Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra - a Szent Király éjfélén, annak erejében - a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket. Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait.

Olvass tovább
Nagyboldogasszony napjához kapcsolódó népszokások című cikk képe

aug.

15

Nagyboldogasszony napjához kapcsolódó népszokások

Augusztus 15-én tartják a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepét, Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének napját, amely egyben Magyarország védőszentjének, patrónájának is ünnepe. Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik. Magyarországon Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott. Az államalapító király erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete vége felé, betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. A maga nemében páratlan felajánlás nyomán a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország Patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje. Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett Mária-virrasztás szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A másik ismeretes e napi hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson. A megszentelt füveket-virágokat olykor az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába helyezték. E nap időjárásából - úgy tartják - a termésre is következtetni lehet: "Ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés." Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15. és szeptember 8. (Kisboldogasszony napja) közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást.

Olvass tovább
A lávakő pozitív tulajdonságai című cikk képe

aug.

11

A lávakő pozitív tulajdonságai

Pozitív hatásai mellett lyukacsos, érdekesen mintázott struktúrája teszi kedvelt ásványékszer- alapanyaggá. A vulkanikus kőzetek közé tartozik, így a Föld energiáit hordozza. Akkor képződik, amikor a láva a Föld belsejéből a vulkanikus kitörés során a felszínre jut, majd gyorsan lehűl. A lávakövek porózus szerkezetűek, jól bírják a magas hőt és a vízzel való érintkezést is. Színe vas-oxid tartalmának köszönhetően: fekete, szürkés, néha fehér szilikát pöttyök díszítik. Ezeknek a csillagjegyeknek ajánlott: Bak, Skorpió A lávakő gyógyító hatását már több ezer éve ismerjük. Az amerikai indiánok, az indiaiak és az ősmagyar sámánok is használták gyógyítás céljából. Méregtelenítő hatása van, serkenti a sejtek vízutánpótlását, erősíti az inakat, segíti a kötőszövet regenerálását, illetve serkenti a vérkeringést. Biztosítja az egyensúlyt a szervezetben, nyugtatja az idegrendszert és hatékonyan serkenti az idegsejtek megújulását. Földelő hatásának következtében kiváló az érzelmek megnyugtatására. Kiválóan alkalmas a gyökércsakra stabilizálására. Rendkívül magas ásványi anyag tartalma miatt általános frissítő, nyugtató hatású. Évszázadok óta alkalmazzák a felhevített lávakövet masszázsokhoz, mely oldja a stresszt és lazítja az izmokat, miközben kitűnően lehet meditálni. A lávakő ásvány többek között a közérzetjavító hatásáról is ismeretes, ezért mindennapos viseletre készült ékszerek tökéletes alapjául szolgál. A mágiában úgy hiszik, hogy védőhatása van a negatív energiákkal szemben, ezért sokszor talizmánkánt alkalmazzák. Hogyan alkalmazzuk: Tegyük a megfelelő testrészre, akár hidegen, akár melegen vagy váltakozva. Ha szeretnéd kipróbálni a lávakő jótékony hatását, nézz be Kiki Mineral és Mesecsoda pavilonjába!

Olvass tovább
Magyar gulyásleves, a hungarikum 2. rész című cikk képe

aug.

09

Magyar gulyásleves, a hungarikum 2. rész

A gulyás a parasztok között az 1830-as évekre mindennapos pásztorételből lakodalmi fogássá nőtte ki magát. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén Bécsből indulva elterjedt mind német, mind cseh nyelvű területeken is. Eredetileg a gulyást és rokon ételeit marhahúsból készítették, de szinte bármilyen hús felhasználható hozzá: birkahús, sertéshús, baromfihús. Nem ajánlott a bárány- és a borjúhús, valamint más fiatal állatok húsa, mert túl zsengék, ámbár hamarabb főnek meg és kevesebb a gond velük a hús tisztításakor. Gulyásváltozatok • Bográcsgulyás: fokhagymával, paradicsommal ízesített változat. • Alföldi gulyás: zöldségekkel (répával, karalábéval stb.) gazdagon dúsított változat. • Szegedi gulyás: zöldségekkel és csipetkével készített gulyás. • Andrássy-gulyás: marha húsból készül • Esterházy-gulyás: a zöldségeket vékony csíkokra vágva készül • Császárgulyás: császárszalonnából • Kolozsvári gulyás: édeskáposztával készül. • Szerb gulyás: kelkáposztával dúsított, majorannával ízesített változat. • Csángó gulyás: savanyúkáposztával készítik. • Babgulyás: a hosszú időre beáztatott száraz tarkababot egyszerre teszik fel a hússal főni. Gazdagon kell fűszerezni. • Juhászos birka: a kizsírozott edénybe rétegezve rakják bele a húst, a paprikát és a hagymát. A hús a saját levében fő meg, s az eredmény nagyon hasonlít a pörköltre. A gulyásleves a „valódi” gulyás távoli rokona, elkészítési módja inkább a paprikásra, pörköltre hasonlít. Időközben ugyanis a gulyás – pörkölt – paprikás elvesztette szimbolikus jelentését, közönséges étellé vált, amelyet általában csak pörköltként ismertek a köznyelvben, s a nagy hagyományú gulyás ételnév csak a gulyásleves elnevezésében maradt fent. Készítése A gulyáslevest nagyon sokféle módon el lehet készíteni, és minden változatnak megvannak a maga rajongói, akik pár dologban mégis egyetértenek. Berántani, tehát a leves sűrítéséhez lisztet használni tilos. Ha mégis hígnak tűnne a leves, a paradicsompasztát ajánlják, de csak korlátozott mennyiségben adagolva (maximum néhány kanál), különben savanyú ízt kap. Az alapreceptet felhasználva, nem csak marha, de mindenféle húsból (baromfi-, birka-, vad-, sőt vegyes húsból is) el lehet készíteni a levest, sőt készíthetjük pörköltből is. Van gombás, zöldbabos, zöldséges gulyásleves, sőt hús hozzáadása nélkül készített is, ez a „hamisgulyás”.

Olvass tovább