Közelgő névnapok:

(Ma: Andor, András)   Szilveszter

Közelgő névnapok:

(Ma: Andor, András)   Szilveszter

Február 24. - Jégtörő Mátyás napja című cikkhez tartozó kép

Február 24. - Jégtörő Mátyás napja

Február 24-e Szent Mátyás, „a jégtörő” ünnepe. Mátyás király is róla kapta nevét, mert Mátyás napjára virradólag (február 23-án este) született.

Az emberek képzelete kapcsolatot teremtett Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között, így lett Szent Mátyás apostol Jégtörő Mátyás, mondván, hogy „az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát”. Azt mondják, hogy „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”.
Február 24-e Szent Mátyás apostol ünnepe. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás tudós ember volt. Mátyás volt az az apostol, akit az áruló Júdás helyett maguk közé választottak Jézus tanítványai tizenkettediknek.

A néphagyomány szerint az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak hogy újra énekeljenek.
Ha Mátyáskor esik , akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz.
Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájának” nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
A Mátyás-napi időjárásból nemcsak az éves termésre, hanem a tojásszaporulatra is lehet jósolni. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Másutt verekedősnek, marakodósnak tartották. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje.

Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár.
A juhászok életéhez is hozzánőtt a Mátyás-nap. Kivételek csak a szökőévek, mert ilyenkor Mátyás-ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik. Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse: A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.
Ismert szólás: "Topogva jár, mint Mátyás után róka a jégen."