Közelgő névnapok:

(Ma: Jusztina, Pál)   Adalbert, Vencel, Mihály, Jeromos, Szabina, Simon, Szimonetta

Közelgő névnapok:

(Ma: Jusztina, Pál)   Adalbert, Vencel, Mihály, Jeromos, Szabina, Simon, Szimonetta

Szent István és Szent János napja: december 26. és 27. című cikkhez tartozó kép

Szent István és Szent János napja: december 26. és 27.

A legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe.
A 18. sz. közepéig a karácsony hármas ünnep volt, tehát Szent István és Szent János napját is megünnepelték, ezt követően csak Szent István napja maradt ünnep.
Az István és János nevűek ezen a két napon tartották névnapjukat, amely együtt járt a névnapi köszöntővel. István-napi, János-napi köszöntőnek, istvánozásnak is mondták. A 18. sz. második felében elterjedt névnapi köszöntőknek – amelyek több más szokással együtt az I. világháborút követő esztendőkben kezdtek elmaradozni –, rendszerint az elrecitált verses, ill. énekelt köszöntő-szöveg is velejárója volt. A szövegek általában iskolai eredetűek. Egyikük-másikuk az ország jórészében elterjedt. A régi formákat legtovább az erdélyi és a bukovinai magyarság őrizte. Búzásbocsárdon a legények hajnalban mentek az Istvánokat és Jánosokat köszönteni. Törölközővel kötötték meg őket, majd kivitték a kapuba, ráfektették egy sulykoló padra, és a sulyokkal rájuk vertek, ezután bort kaptak, hogy meggyógyuljanak. Az áttelepült bukovinai székelyek a legutóbbi esztendőkig köszöntöttek: hajnalban kezdték, megálltak az ablak alatt és énekeltek, majd a szobába menve köszöntőt mondtak. Ezután megvendégelték a köszöntőket. A rokonokat, jóbarátokat ebédre is meghívták. János napjához a borszentelés szokása kapcsolódott, mely a borvidékeken máig él. A szentelt bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor. Szólásként él a Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan.
A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep. Az István-köszöntőkhöz hasonlóan igen sok változatban él a magyar nyelvterületen.